A kávé szó eredetének megfejtésére két megoldás is kínálkozik. Az elterjedtebb vélemény szerint egy etiópiai vidék, Kaffa nevéből származik, ahonnan a kávét Jemenbe szállították. A másik lehetőség az arab kahwa (قهوة) szó – amelyből a mi kávé szavunk ered –, ez azonban eredetileg bort jelentett, s csak később vitték át a megnevezést a fekete italra. A 16. században már az egész arab világban a főzött, élénkítő hatású italt jelentette.

A kávé eredete

Számos feltételezés létezik a kávé eredetével kapcsolatosan. Az egyik legenda egy Káldi nevű kecskepásztorhoz kötődik, akinek kecskéi legelték le a vadon termő kávénövény gyümölcsét. Egy másik szerint Gábriel arkangyal adta a kávét Mohamednek. Egy harmadik történetben pedig egy száműzött szufi bölcs talált rá a kávécserjére, melynek gyümölcse megmentette őt és tanítványait az éhhaláltól. E legendák valóságtartalma természetesen nem bizonyított. Valószínűsíthetően a kávéital elterjedése folyamán jöttek létre, elősegítve az új itallal való megbarátkozást.

A kávé Etiópiában őshonos. A pörkölt, őrölt kávéból készített ital fogyasztását Jemenben jegyezték fel először. A kávé fogyasztása, annak élettani hatásai miatt, a szufi rendek virrasztó szertartásain vált jellemzővé a 15. század második felében. Vélhetően a szertartásokon résztvevő vallásgyakorlók vitték át a hétköznapi életbe a kávéivás szokását. A kávéfogyasztás ismertté válása alapozta meg a kávéházak elterjedését.

A kávéházak az arab és török területeken a 16. sz. első évtizedeiben terjedtek el. Három típusuk volt jellemző. Az első a vásári kávésbódé, ami csupán az ital megfőzésére szolgált. A kész italt vagy helyben itták meg, vagy egy szolga vitte el a vásárlónak. A második típusban a környékbeliek gyűltek össze. Ez amolyan "törzsvendégek kávézója" volt. A harmadik pedig a nagyobb vonzáskörzetű, gazdag kialakítású, szélesebb vendégkörű kávéház.

A kávés üzleteknek a polgárosodásban, társadalmi átalakulásokban játszott nagy szerepe már ekkor kiütközött. A vallási és a világi vezetők többször be kívánták tiltani a kávéházba járást.

A kávéházak elterjedését alapvetően gátolta a feudális államrend és a fundamentalista vallási vezetés. A kávéházba járást a kávéfogyasztáson keresztül, a vallási törvények alapján támadták. Álláspontjuk szerint a kávéfogyasztás egészségtelen szokás és az iszlámra káros újítás volt. Ennek ellenére mégis több tényező segítette a kávéházak terjedését.

Mivel az iszlám tiltotta az alkohol fogyasztását, a kávé könnyen válhatott az iszlám borává. A kávé az arab területek számára új bevételi forrást jelentett, pont akkor, amikor a fűszerkereskedelemből származó bevételek nagy részétől a portugál felfedezők miatt elestek. Nem véletlen tehát, hogy a kávé csempészetét halállal büntették. Segítségükre volt egyébként a monopolhelyzet megtartásában az éghajlat is.

Akárhányszor is próbáltak kávécserjét kicsempészni Keletről, vagy kávémagot elültetni Európában, a növényt elvitte az első fagy. A kávéházak terjedését segítette, hogy - a bort is áruló tavernákat leszámítva - korábban nem voltak találkozásra alkalmas vendéglátóhelyek.